Zenélni...

A zene hatása az agyra

2013. június 20. 16:02

A Northwestern Egyetem tudósai kutatást végeztek a zene – egészen pontosan a zenélni tanulás – agyra gyakorolt hatásáról. Az eredmények alapján a zene gyakorlása sokkal többet jelent annál, mint a saját magunk vagy a közönség szórakoztatása: a zene valójában megváltoztatja agyunkat. 

A Nature Reviews Neuroscience-ben publikált tanulmány tulajdonképpen a kutatási eredmények összegzése, amely a világ minden táján tevékenykedő tudósok kutatási módszereit gyűjti össze. Az összes kutatás lényege: a zenetanulásnak, gyakorlásnak alapvető hatása más képességeinkre, mint pl. a beszéd, a nyelv, memória és figyelem, sőt még az érzelmek hanggal való kifejezése is.

De mit is tesz a zenetanulás az aggyal? A northwestren-i tudósok eredményei szerint új idegi kapcsolatok jönnek létre, amelyek képessé teszik az agyat az emberi kommunikáció más formáira is.

A zenei hangokkal való aktív foglalkozás javítja a neuroplaszticitást, azaz az agy alkalmazkodásra és változásra való képességét. „A zenész agya szelektíven emeli ki a hang információhordozó elemeit. Az érzékelési és az értelmezési folyamatok közötti csodálatos kölcsönhatás során az idegrendszer a komplex hangok és azok jelentése között asszociációkat hoz létre.”, magyarázza Nina Kraus a Nature paper vezető szerzője és a northwestern-i idegtudomány laboratórium igazgatója. „A hatékony hangból-jelentés kapcsolatok nem csak a zenében fontosak, de a kommunikáció egyéb aspektusainál is.”

Például a kutatók úgy találták, hogy a zenészek jobbak nem zenész társaiknál olyan tanulási folyamatoknál, amikor egy új nyelv hangmintáit kell szavakba önteni. Agyuk sokkal hatékonyabbnak mutatkozik a beszéd zajos környezetben való felismerésében, megértésében.

Megfigyelték továbbá, hogy azon gyerekek, akik zeneórákat vettek nagyobb szókinccsel rendelkeznek és jobb az olvasási képességük, mint azon társaiknak, akik egyáltalán nem zenéltek. A tanulási problémákkal küzdő gyerekek számára, akik gyakran nehezen tudnak koncentrálni, ha nagyobb a háttérzaj, kifejezetten hasznos a zenetanulás. „Úgy tűnik a zenetanulás erősíti az idegi folyamatokat, amelyek gyakran nem működnek megfelelően a kifejlett dislexiában szenvedő, vagy zajos környezetben beszédet nehezen meghalló egyéneknél,” állítja Dr. Kraus.

A northwestern-i kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy eredményeik kellő alapot szolgáltatnak a zenei képzés iskolai tantervbe vételéhez. „A zenetanulás hatása azt sugallja, hogy amint a fizikai edzés jótékony hatású a testre, ugyanolyan pozitív hatással bír a zene az agyra és ezáltal a szellemi állapotra. Emiatt a társadalomnak felül kell vizsgálnia a zene befolyásoló szerepét az egyén fejlődésében,” írják.

A zenetanuláson felül, a zenehallgatás is kiemelkedően jótékony hatású a testre. Például, amint arról a NaturalNews korábban beszámolt, a Tel Aviv-i Egyetem tudósai azt tapasztalták, hogy a koraszülöttek sokkal gyorsabban fejlődnek ha napi 30 percen át Mozart zenéjét hallgatják, ellentétben azon koraszülöttekkel, akik nem hallgatnak komolyzenét. Az olaszországi Firenzei Egyetem szintén érdekes megfigyelése, hogy négy héten keresztül napi egyszeri komoly-, kelta vagy indiai (raga) zene hallgatása számottevően csökkenti a magas vérnyomásban szenvedők vérnyomását.

Forrás: www.nammfoundation.org/research/music-benefits-brain-research-reveals