Zenélni...

Válogatás Pongrácz Zoltán a zene történetéről szóló előadásaiból 10. rész


2013. június 20. 15:36

A kiváló zeneszerző, karnagy és pedagógus 1961-64 között tartott előadásaiból wikipedia-án  Terckvart  által 2003-ban közétett anyag részletes információt tartalmaz.

 

Az olasz opera Verdi után [szerkesztés]
A 19. század vége felé új törekvés alakult ki, a Verizmus. Eddig az operaszerzők mitológiai, történelmi, társadalmi témákat dolgoztak fel. Ebben az időben a hétköznapi élet kerül az operaszínpadra. (A latin verum szó jelentése: igazság, valóság.) Más az opera zenéje is, elmarad a patetikus hangvétel, népdalszerűvé válik az intonáció. A cselekmény gyorsabb lesz, így a kötött zenei formák is lazábbakká válnak. Új zenei nyelv áll elő, ebben nagy szerepe van Wagnernek is. A deklamáció itt is megvalósul. Az első ilyen irányú opera Bizet Carmen-je, de ebben a verista-elem még csak csírájában jelentkezik.
Az olasz Sonzogno kiadóvállalat operaírásra írt ki pályázatot. E pályázatra adta be Ruggiero Leoncavallo (1858. Nápoly-1919. ?) Bajazzók c. saját szövegére komponált operáját. Pályázatát visszavonta, mert a kiírás egyfelvonásos operára szólt, mégis ezzel aratta egyetlen sikerét - egyéb színpadi művei nem voltak sikeresek. Ez a mű - a később említett Mascagni operájával együtt - kiindulópontjává vált az olasz verizmus színpadi mozgalmának. A Bajazzók rövid története: Egy vándor-színtársulat egy faluban tréfás színdarabot játszik, melyben a férjét megcsaló asszonyról van szó. A társulat faluba érkezésekor feltűnik Canio - a társulat vezetője - Nedda nevű feleségének szeretője, Silvio. Találkozásukra fény derül, és Canio elkeseredésében az előadás alatt öli meg a szerelmes párt. Az opera népi környezetben játszódik, jelentékeny helyet kapnak benne az olasz népzenei motívumok.
Ugyanezen pályázat díját Pietro Mascagni (1863. Livorno-1945. Róma) nyerte el egyfelvonásos Cavalleria rusticana - Parasztbecsület - c. operájával. Mascagni egyszerű szülők gyermeke volt, csak egy mecénás segítségével tanulhatott a milánói kozervatóriumban, ahol azonban félbehagyta tanulmányait és elszegődött egy vándortársulathoz, s mint karmester barangolta be hazáját. Később Crignolában telepedett le, ahol mint zongoratanító és dirigens működött. Itt írta meg operáját, melyben szintén a féltékenység viszi előre a cselekményt, s mellyel világsikert aratott. Operája melodikájában behízelgő, dallamos, érzelmi ellentéteiben megkapó drámai muzsika. A „Parasztbecsület” történelmi jelentősége, hogy benne a század operamuzsikája, mely már teljesen át volt itatva olasz népi melodikus elemekkel, a színpadon népi környezetbe került. M. későbbi műveivel, kivéve talán a Fritz barátunk címűt, nem tudta sikerét öregbíteni.
Leoncavallo és Mascagni iskolát teremtettek. A verista operák sorába tartozik Eugene D’Albert Hegyek alján c. műve is.
Giacomo Puccini (1858. Lucca-1924. Brüsszel) közvetlen ezekhez az elődökhöz kapcsolódik, de még erősebb drámai érzékkel és dallami invencióval rendelkezik. Manon,BohéméletToscaPillangókisasszony c.operái mind ezt bizonyítják. Utóbbi kettőben új harmóniai jelenségek jelentkeznek: nincs funkciós összefüggéspentatónia, egészhangú skála a jellemzői. Későbbi műveiben már közel kerül az impresszionizmushoz, sőt, fel is használja elemeit. Harmóniavilága új, néha már a politonalitás is megjelenik műveiben.
Három egyfelvonásos operája, az Angelica nővér - férfi szereplő nincs benne -, KöpenyGianni Schicci triptichonszerűen függenek össze, azonos stílusúak, egy estére szánta a szerző, együtt kell előadni, de a sorrend nem számít. (Utóbbi a vígopera-műfaj egyik legkiemelkedőbb alkotása.)
Modernsége legjobban a Turandot c. operájában mutatkozik, ez jelenti művészetének tetőpontját. Puccini, betegsége miatt, csak Liu haláláig tudta megírni, Alfano által hozzáfűzött befejező része gyengébbre is sikerült, így mutatták be, így adják elő.
Utóromantika [szerkesztés]
A zenei romantika végső stádiuma, melynek egyik nagy képviselője Anton Bruckner (1824. Ansfelden-1896. Bécs) osztrák zeneszerző. Igen szegénysorsú lévén nagyjában autodidakta volt. Először tanítóskodott, majd különböző helyeken orgonistaként működött - kiválóan. B. művészetében a méretek nagyon kitágulnak, művei hosszúak, nagy zenekart követelnek, a rézfúvós-kar erősen előtérbe nyomul, egész orgonaszerűen szól. Vezérmotívumot is alkalmaz. Ritmikája igen feltűnő, sok a pontozott ritmus, még hármas-pontozást is alkalmaz. Művészete monumentális, de modoros; eredeti formáló, de ugyanakkor emlékeztet Schubertre, Wagnerre, Lisztre, mégis koncentráltan adja vissza korának jellegzetes fény- és árnyoldalait. 9 szimfóniája a romantikus szimfónia egyik legjelentősebb megoldása. Te Deum-a a romantika katolikus ágának büszkesége.
Gustav Mahler (1860. Kalischt-1911. Bécs) a legnagyobb-szabású karmester-egyéniségek egyike volt. Teljes odaadással érvényesítette a művek egyéni stílusát, főleg Mozart és Wagner operáinak volt kitűnő tolmácsolója. Négy évig a Magyar Királyi Állami Operaház igazgatója volt. Bevezette, hogy csak magyarul lehetett énekelni. Új előadói stílust vezetett be. Elve: nem sztárokra kell építeni az előadást, gondot kell fordítani az előadás minden kellékére. E miatt sok összetűzése volt különböző szervekkel.
Művei nehezen törnek utat. Bennük a népdal egyszerűsége vegyül egy misztikus lélek vívódásaival. Ő is 9 szimfóniát írt - a 10.-et Ernst Křenek fejezte be - , melyek közül a 9. a Dal a földről címet viseli. Ezt kínai költeményekre, alt- és tenorszólóra írta. Híres műve szimfóniáin kívül A vándorlegény dalai.
Mahler óriási méreteket alkalmaz, Cisz-moll szimfóniájának egy tétele 45 perc. Magas regiszterekben is harmóniai történések vannak. Harmóniailag előkészítője az 1910 utáni törekvéseknek. A funkcióvonzások háttérbe szorulnak, kvint-párhuzamokelőkészítetlen disszonanciák, stb., jellemzik. A modern zene egyik előkészítője.
Richard Strauss (1864. München-1949. Garmisch) német zeneszerző az utóromantika legnagyobb alakja. Irodalmi és filozófiai műveltségét a müncheni egyetemen alapozta meg. Zenét W. Mayer udvari karmesternél tanult. Első nyilvános sikereit 1881-ben aratta.
S. folytatja Wagner elveit és a programzenét, de utóbbit az eddigiektől eltérő eszközökkel. Berlioz eseményeket mond el (Fantasztikus szimfónia), Liszt már érzelmek rajzát adja, Straussnál csaknem látni lehet, amit meg akar jeleníteni. A naturalizmus itt jelentkezik a zenében először. Szélgépet, vihargépet alkalmaz, gyereksírást érzékeltet. Az Alpesi szimfónia partitúrája több mint 60 vonalrendszer.
Harmóniavilága teljesen a kromatika és disszonancia felé halad, sokszor hangnemeket is kever (bitonalitás, d-moll-E-dúr, közös hangzata a-cis-e), itt keletkezik a kakofónia fogalma. Bartók Straussból indul ki, tehát ő is a modern zene előkészítője. Mégis: öregkorára Mozart és Johann Strauss hatása alá kerül. A saját zenéjéből merítő modern zenét meg sem érti.
A szimfonikus költemény és opera terén nagy. Olasz benyomások alapján készül el első szimfonikus költeménye, az Itáliából című, mely a szimfónia és a szimfonikus költemény sajátos keveréke. Későbbiek: Don JuanDon QuixoteHalál és megdicsőülésTill Eulenspiegel vidám csínyjeiImigyen szóla ZarathustraAlpesi szimfónia - ez is szimfonikus költemény. Formájukra csak nagyjából mondható, hogy szonáta-, rondó-, vagy más forma. Programjait aprólékosan dolgozza ki.
Opera terén Wagnertől indul el, de máshová jut el. Első a Salome, mely egyfelvonásos, utána következik az Elektra. Ezek forradalmi művek. A Rózsalovag más, bécsi stílus hatása alatt álló kiváló mű. Az Arabella-ban szünettel fejez ki drámaiságot. Ariadne Naxosban c. operája - kamarazenekarral - ragyogó stílusparódia.
Balettjei közül József legendája a legnevezetesebb, a Tejszín könnyedébb és látványosabb.
Versenyműszerű kompozíciója a Burleszk zongorára és zenekarra. Érdekessége, hogy a főtémát négy üstdob szólaltatja meg.
Ma is gyakran megszólaltatott művei: DalokCsellószonátaKürtversenyStändchen.
Kiváló karmester. Klasszicizmus és romantika nagyszerű interpretátora. Elméleti munkái is vannak a vezénylésről. Átdolgozta Berlioz hangszereléstanát, ma már ez is kezd elavulni.
Impresszionizmus [szerkesztés]
Az a stílus, melyben a festő, költő, zeneszerző a külvilág által a személyére gyakorolt behatásokat fejezi ki művészetében. Impresszió=benyomás, behatás. Fő ismertetője a programmatikus légkör, a misztikus elmosódottság, gondolati összefüggések helyett hangulati benyomások. A festészetben, költészetben hamarabb jelentkezett.
A zenei impresszionizmus kezdetét az 1890-es évektől számítjuk, mert 1892-ben jelent meg Claude Achille Debussy (1862. St. Germaine en Laye-1918. Párizs) Mallarmé Egy faun délutánja c. híres költeményéhez írott zenekari Prélude-je, amely a költemény eredeti címét kapta előadásai során: Egy faun délutánja. Ezzel vonta magára a figyelmet, valamint egy évvel később komponált Vonósnégyesével.
Az impresszionista zenében nincs már funkciós összefüggés. Így minden harmónia önállóvá válik, felhívja magára a figyelmet. Elsősorban a szín hat a hallgatóra. A funkció-elmosás módjai:
  1. modális- és pentaton hangsorok alkalmazása;
  2. Az egészhangú skála alkalmazása. Ez már feltűnt Mozart, Glinka, Rimszkij-Korzakov és Liszt műveiben is, de a harmóniai következtetéseket még nem vonták le. Itt már nincs tonika, szubdomináns, domináns, tehát megszűnt a tonalitás.
Melódiáiban nincsenek témák, csak motívumok. Sok és rövid motívum, melyek egymás után vannak felsorakoztatva, és nincs kidolgozásuk. Alapelv: nincs fejlődés, hanem örökös változás. Ezért nincs visszatérés, hanem csak ismétlés, de mindig más harmonizálással. Későbbi műveiben ezek az elemek mindig tisztábban és gyakrabban fordulnak elő. Kb. 15 év után D. látja, hogy a zene lassan formátlanná válik. Élete utolsó 10 évében az expresszionizmus felé fordul. (Expressionizmus=egyéni érzelmek érvényre juttatása.)
Középső korszakából iskola fejlődik ki. Ez időben komponálja La mer - a tenger hangulati benyomásai tükröződnek benne - és Ibéria c. műveit. Három noktürn c. zenekari művének három tétele: Felhők - alaktalan téma , Ünnepek - szertartásos tánc - Szirének - Odysseus utazásából ismert hajóscsábítás, melynek zenei ábrázolásában énekkart is alkalmaz, de szöveg nélkül, csak vokalizálva. Hasonlóan használja az énekkart Magas hegyek éneke c. művében is. Kiemelkedő alkotása Pélléas és Mélisandec. operája, melyet Maeterlinck szövegére komponál. Ez a modern zene, modern opera bibliája. Hadat üzen a wagneri vezérmotívum-technikának. Az áriák helyett azénekbeszéd jön létre. Kis- szekundban és tercben mozgó recitativókat alakít ki, melyekben bizonyos hangcentrumok jönnek létre. Ezekből gyakoriak a le és fel irányuló terclépések. E hangcentrumoknak formailag stabilizáló szerepük van, helyettesítik a funkciórendet. Maeterlinck szövege többféleképpen értelmezhető gondolatokat tartalmaz. Fél mondat, utána …..(pontok), de a zene folytatódik. Hasonló a jelenetezés is, nincs befejezés, csak hosszú kicsengés (intermezzo) - ezek a részek a legszebbek. Az igazi hangulat akkor kezdődik, amikor a függöny legördül és a zene tovább szól.
Hangszerelésében új az ún. vattába burkolt zenekar. Hangszerei majd mindig szordináltak, ezzel új hangszínt hoz létre
Impresszionista korszakának kiemelkedő művei még a zongoraművek, különösen a Prélude, melyek bizonyos értelemben Chopin prelűdjeinek továbbfejlesztése impresszionista fogalmazásban. D. prelűdjeinek címe is van. Amit ki akar fejezni, az gyakran kottaképekben is megjelenik. Példa erre Az elsüllyedt katedrális, melyben a katedrális timpanonját a hangjegyekkel megrajzolja.
A basszus-szólamban összekötött egészhangok között a timpanon-háromszög befogóinak irányában kisebb értékű hangok haladnak balról jobbra fel- majd lefelé.
Zenetörténeti példa-d.jpg
Zongoraművei között kiemelkedik a Childrens Corner (Gyermekkuckó), melyet Chou-chou (Susu) nevű kislánya számára írt.
Szent Sebestyén vértanúsága c. oratóriuma már túlesik D. impresszionista korszakán. Formája már szilárdabb, nagyobb ívű melódiák a jellemzői. Az I. világháború halottainak emlékére írja Feketében és fehérben c. kétzongorás művét. Formája szilárd, még egy korál is megjelenik benne. Harmonizálásban és ritmikában nincs visszakanyarodás, e téren előrehalad az expresszionizmus felé.
Az impresszionizmus sok követőre talál. Egyik legnevezetesebb ezek közül Maurice Ravel (1875. Ciboure-1937. Párizs) francia zeneszerző, anyai ágon spanyol, ezért több népzenei hatás éri. A párizsi Conservatoire növendéke, ahol tanára GabrielFauré. 1901-ben elnyerte a római díjat. Debussytől csak a zeneszerzés technikáját vette át, formabontását nem. Néhány korai művétől eltekintve formálása szilárdabb.
Hangszerelésben jóval előbbre mutat D.-nél, s e téren nagyobb a hatása a későbbi zeneszerzőkre. Ebből a szempontból tekintve legjelentősebb műve a Bolero. Virtuóz mű. A basszusban domináns és tonika váltakoznak, az egész mű két periódusra épül, állandóan ezt színesíti a felhangokkal. Jóformán minden hangszerelési eszköz benne van, ami a modern zenében jelentkezik. (Rubinstein Ida táncosnő számára komponálta.) Zenekari művei még: Pavane egy infánsnő haláláraLa valse. Utóbbi a Strauss-féle keringőből kiinduló magas színvonalú szimfonikus tánc. Egyéb zenekari darabjaiban, pl. a Spanyol rapszódia -ban kiütköznek a spanyol népzenei fordulatokLa zigane c. virtuóz hegedűműve magyaros hangulatú. Balettje a Daphnis és Chloe, melyből két önálló szvit készült. Egyfelvonásos operája a Pásztoróra. Két zongoraversenyt írt, az egyikZongoraverseny balkézre, melyet Zichy Géza gróf számára írt, aki 14 éves korában vadászbaleset során elvesztette jobb-kezét, mégis kiválóan zongorázott. Dalai közé tartozik a Seherezádé-ciklus. Komponált még zongoraműveket, kórusokat.
Paul Dukas (1865-1935) (Düka) francia-görög származású (Dukas Mihály görög császár volt III. Béla királyunk idején) zeneszerző az új francia zeneszerző-gárda egyik legképzettebb és legbecsültebb képviselője. Fiatalkori műveiben sok a wagneri hatás, de szakít vele s az impresszionizmus felé halad. Vigyázott, hogy egyéni stílusát megőrizze. A bűvészinas c. zenekari-scherzojában az impresszionista elemeket ötvözi a Da Capo formával. Operája - Arianna és a kékszakáll - Debussy Pelleas-a mellett a francia modern opera legjelentősebb műve.
Manuel de Falla (1876. Cadix-1946. Alta Gracia - Argentina) spanyol zeneszerző kezdetben teljesen a könnyűzenével foglalkozott. Párizsban megismerkedett Debussyvel, Ravellel, Dukas-val, átvette stílusukat és ötvözte a spanyol népzenével. Ettől kezdve kb. az a szerepe Spanyolországban, mint nálunk Kodálynak. A granadai konzervatórium tanára, majd igazgatója. Az impresszionizmuson és a népzenén kívül a flamenco-stílus művelője.
Ennek jellemzői:
  1. Állandó basszus és mindegyik fölött dúr akkord. Ez a raga- és a makámrendszer folytatása, a cigányok és a mórok révén került Európába.
  2. Bővített másod-lépés a melódiában és erős vonzódás a frig felé.
  3. 3/4 és 6/8 változata ugyanazon metrummal.
Ezek az elemek leginkább balettzenéiben jelentkeznek, melyek túlnyomóan spanyol hatásúak. Legjelentősebbek: A háromszögletű kalap és Bűvös szerelem. Sokszor megszólal szóló és kórus is. Hasonló sajátosságú Rövid élet c. operája is. Éjszakák a spanyol kertekben - három impresszió zongorára. Csembalóversenyében újra előveszi a régi hangszert, a csembalót, melyet kamarazenekar kísér. Egyéb kamarazeneművei főleg fúvós-hangszerekre készülnek. Számos gitárra komponált darabja és népdalfeldolgozása van.
Utóimpresszionista stílus [szerkesztés]
Ottorino Respighi (1879. Bologna-1936. Róma) olasz zeneszerző Rimszkij-Korzakovnál tanult. Később a római Szt. Cecilia Akadémia tanára, majd igazgatója - a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tiszteletbeli tagja.
A régi olasz barokk hagyományokkal igyekszik egyesíteni az impresszionizmust. Ennek egy módja, hogy egy konkrétan meghatározható barokk témát - áriát, táncot - egész másképpen, újszerűen dolgoz fel. Ilyen pl. Madarak c. szvitje, melynek tételei: Galamb, Tyúk, Kakukk, stb.
A barokk vonás megmutatkozik akkor is, amikor nem barokk témát dolgoz fel. Ilyenek: Róma fenyőiRóma kútjaiRómai ünnepek - szimfonikus költemények, melyekben aszínek ragadják meg elsősorban, maga a melodikus invenció csak kiszolgálója a freskószerű tablóhatásoknak.
Élete egyik szakaszában visszatekint a gregoriánra. Ennek jegyében születik a Mixolyd zongoraverseny, a Dór kvartett és a Concerto gregoriano. Itt minden téma egy-egy gregorián dallam. Dala: A ködLáng c. operája impresszionista alkotás, melyben barokk hatások érezhetők.
Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin (1872. Moszkva-1915. Moszkva) az orosz zene Musszorgszkijt követő korszakának egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb tehetsége. Szerinte a hanghoz kell társulnia a színnek és a fénynek Ezen elképzelése jegyében Prométhé c. operájában fényzongorát alkalmaz. Az operát egyszer előadták a luce szólammal. Óriási hatást váltott ki.
(Ilyen irányú kísérletek történtek már 200 évvel korábban is. Castell jezsuita szerzetes színzongorát szerkesztett, melyen a „c” vörös, „d” narancs, „e” citrom-színt, stb, láttatott, felfelé világosodtak, lefelé sötétedtek a színek. Ezek a színek egy forgó-korongon voltak láthatók, akkordok esetében szürkévé váltak. A 19. században többen próbálták ezt a Rameau-féle funkció-rendszer alapján kialakítani ilyen formán:

Subdomináns - Tonika - Domináns Sötét Világos

1880 után színes égőkkel oldották meg a problémát. 1920 táján László Sándor fizikus és zongorista alkotta meg a színzongorát. Speciális billentyűzete gomb-átállítással többféle módon használható. Nemcsak megjelennek a színek, hanem a melódiák vonalának megfelelő különböző grafikonokat vetnek ki. Külön kottaírást is alkotott. Két zongoraszonátája van.)

Szkrjabin nagy művei: Poème d’extase - tartalmát már címe megmutatja. Poème divin - isteni költemény, Poème du feu - költemény a tűzről. Zongoraműveiben a Chopin-féle technikai eszközök párosulnak az impresszionista stílussal. Etűdjei hangversenyre valók. Írt balkezes zongoraműveket, melyek szintén remek alkotások. (Balkézzel játszott, jobbkézzel a tanítványt ölelgette.)
Igor Fjodorovics Sztravinszkij (1881. Oranienbaum-1971. New York) orosz zeneszerző, Rimszkij-Korzakov tanítványa. Fiatalon Párizsba kerül, majd Amerikába. Debussytől sokat tanul és a nyugati zene egyik vezéralakjává válik. Zeneszerzési technikája, különösen hangszerelése hasonlít mesteréhez, de összekapcsolja Debussy technikájátorosz népzenei elemekkel. Zeneszerzői munkásságát négy korszakra oszthatjuk:
  1. Orosz népzenei korszak. Ekkor összefonódik az impresszionista stílussal. E korszak kiemelkedő művei: PetruskaTűzmadárTavaszi áldozat.
  2. Közelít a dzsesszhez. Az I. világháború vége felé jön divatba a ragtime. A négerektől származik, szinkópás, a hangsúly mindig más helyen van. Sinkopetit musik. Jelszó: kiszabadítani a muzsikát az ütemvonalak börtönéből! Ide tartozó kiemelkedő művei: Ragtime - kamarazenei darab, cimbalomszóló van benne. Piano rag music,Katona története - táncjáték.
  3. Mechanikus korszak. Cél ekkor az érzelem nélküli zene (!). gépszerűség - gépies technika - objektivitás. Zongora-darabok, szimfóniák tartoznak ide.
  4. Archaizáló korszak. Régi korszakok technikájához fordul vissza, főként a barokkhoz. Neobarokk művei keletkeznek. E korszakához tartoznak: Zongoraverseny,Zsoltárszimfónia, melynek előadóegyüttese: vegyeskar, nagy fúvóskar - ötösével, de klarinétok nélkül -, dobok, hárfa, két zongora és vonósok. Utolsó tétele (latin szövegű): Dicsérjétek az Urat mindenféle zenével - tánczenét alkalmaz. Oedipus rex c művében jelenik meg először a 'narrátor. Nem korhű, kilép a megszokott keretekből.
Ezek a korszakok egymásba nyúlnak. A zsoltár dzsesszesítése a kiindulópontja annak, hogy ma már van dzsesszmise. 76 éves korában szeriális zenét kezd írni. Canticum - énekek éneke - c. művét a pápának írja, különleges technika jellemzi, óriási sikert arat vele.
Arthur Honegger (1892.-1956.) svájci származású francia zeneszerző, nevét a Groupe de Six-hez - Hatok csoportja - csatlakozva tette ismertté. Sok tekintetben párhuzamosan haladt Sztravinszkij-jal, de az impresszionistákhoz tartozik, főleg Debussy nyomait követve indul el. Komponálás során sok mindenbe belekóstolt. Nyári pasztorál c. műve kis szimfonikus költemény. Concerto-ja zongorára és zenekarra dzsesszes jellegű. Pacific 231 c. zenekari darabjában egy mozdony útját írja le mechanikus eszközökkel. A Rugby-szimfónia sportszimfónia. Első világra szóló sikert elért műve Dávid király c. oratóriuma, mellyel a régi barokk oratóriumot akarja felújítani, apró kis tételekből áll. Jeanne d’Arc a máglyán c. oratóriuma tetőzi be munkásságát.
„Zeneszerző vagyok” c. könyvében sok mindenről ír, ami egy zeneszerző életével, munkásságával összefügg. Ebben megállapítja, egy zeneszerzőnek abból kell kiindulnia, hogy amit megteremt, arra senkinek nincs szüksége.
Paul Hindemith (1895. Hanau-1963) német zeneszerző és brácsaművész a mai német zene törekvéseinek összegzője. Munkássága az impresszionizmus és expresszionizmus közé helyezhető. Élete, művészete során a legfontosabbnak tartja a gebrauchsmusik - használati zene - létrehozását. A zene az emberek hétköznapjaihoz tartozzon, élet- és lelki szükséglet legyen, amit nemcsak a művészek tudnak lejátszani, hanem akárki. (Kodálynál is jelentkezik ez, aki arra törekszik, hogy mindenki képes legyen a kottát látva a zenét hallani, vagy fordítva. Ezt szolgálják gyermekkórusai, népdalhangszerelései.) H. e cél elérése végett gyermekoperát is írt zongorára és gyermekhangra, valamint kamarazenét amatőr együttesek számára.
Versenyművei:Brácsaversenyében a zenekarban nincsenek vonósok a kontraszthatás fokozása miatt. Zongoraverseny fúvószenekarralOrgonaverseny.
Brácsa szólószonátaKleinere Stücke - kis zongoradarabok - sorozatában a Bach-féle polifónia van modern köntösbe öltöztetve.
Operája Mathis, a festő Mathias Grünewald életéről szól, a német parasztlázadással kapcsolatos történet. Ennek bizonyos részeiből háromtételes szimfóniát írt ugyanezzel a címmel. Grünewald leghíresebb festménye az isenheimi oltár triptichonja. Ennek jegyében szerkeszti hasonló című szimfóniáját is, triptichonszerűen három tételben. I. Anygyalkoncert - témája német korál. II. Sírbatétel - gyászzene. III. Szent Antal megkísértése - e tétel végének témája: Lauda Sion (Dicsérd Sion Üdvözítőd!). Másik operája aCardillac, és a Hétköznapi semmiségek. Vígoperája a Hin und zurück, melyben a cselekmény és a zene a tetőpont elérése után tükörforma szerűen visszafordul.
Nobilissima visione c. balettje Szent Ferenc életét viszi színre, de nem az egyházi tradíció szellemében, inkább emberi vonatkozásait hangsúlyozza. Visszatérő, vezető témája a francia népdal: Çe fut en mai.
Kétkötetes modern zeneszerzéstana az Unterweisung im Tonsatz. Hitler miatt emigrált, először Törökországban tartózkodott, ahol megszervezte a török zenei életet. Később Amerikába ment, majd hazatért. 1945 után a gebrauchsmusik-ot nagyobb méretekben próbálja megvalósítani, a művekben a koncert közönsége számára is ír szólamokat, melyek természetesen könnyen megtanulhatók.
Harmonie der Welt (A világ harmóniája) c. operáját 1957-ben mutatták be. Két főalakja Kepler, a csillagász és Wallenstein, a hadvezér. Mindketten - lelki alkatuknak megfelelően - keresik a világ harmóniáját, az egyik a csillagok forgásában, a másik az Európát egyesítő birodalomban. Nagy költői ereje van, de vontatott. Ennek a zenei anyagából készült szimfonikus mű tételei: Musica instrumentalis (hangszer); Musica humana (emberi ének); Musica mundana (szférák zenéje). A szférák zenéje Platóntól ered: a mozgás hangokkal jár, melyek harmóniákat alkotnak, a világűrben kristálygömbök idézik elő. Hindemith közelít a világűr problematikájához.