Zenélni...

Válogatás Pongrácz Zoltán a zene történetéről szóló előadásaiból 8. rész


2013. június 20. 15:30

A kiváló zeneszerző, karnagy és pedagógus 1961-64 között tartott előadásaiból wikipedia-án  Terckvart  által 2003-ban közétett anyag részletes információt tartalmaz.

 

Bécsi romantika [szerkesztés]
Új stílus. Elindítója Beethoven Korábban már említettük, hogy az egész zenetörténeten végigvonul egy hullámzó fejlődés. A stílusok hol a klasszicizmus, hol a romanticizmus felé hajlanak. Térjünk most ki a különbségek szemrevételezésére.
Korábban már említettük, hogy az egész zenetörténeten végigvonul egy hullámzó fejlődés. A stílusok hol a klasszicizmus, hol a romanticizmus felé hajlanak. Térjünk most ki a különbségek szemrevételezésére.
1. a/ A klasszicizmusban a forma és tartalom egyensúlya áll fenn, a forma könnyen átlátható.
b/ A romanticizmusban a mondanivaló előtérbe lép, a formahatárok elmosódnak.
2. a/ A klasszicizmus mindig összefoglalja az addigi technikai eredményeket, kísérleteket, nem újít.
b/ A romantika a meglévő készleteket rombolja, szétfeszíti, mindig új dolgokat - pl. formai elemeket, stb. - hoz.
3. a/ A klasszicizmus mindig az általános emberit keresi, saját korának problematikáját vállalja.
b/ A romantika menekül saját korától, nem vállal vele sorsközösséget. Szebb a távoli múlt vagy a messzi jövő, vonzódik a csodás, meseszerű, groteszk, sőt excentrikus elemekhez. Mindezek ábrázolásához jobban megfelelnek a kötetlenebb zenei formák. Az egyén érzésvilága érdekli. (A klasszikus zeneszerző is fordul múlt témához, de azon keresztül a mához szól.)
4. a/ A klasszicizmus diatonikus.
b/ A romanticizmus kromatikus. (Volt idő, amikor magát a romantikát a ’műveltek’ megvetették, a szerintük magasabb rendű klasszicizmussal szemben alantasabbnak tartották.)
Carl Maria Weber (1786. Eutin-1826. London) a romantikus opera legfőbb kezdeményező mestere. Apja más foglalkozásai mellett litográfus is volt, fia nemcsak zenét tanult, hanem litográfiát is. Először Salzburgban, Michael Haydnnál vesz zeneszerzési leckéket. 17 éves korában már harmadik operáját mutatják be. Rendszeres tanuláshoz csak 1803-ban, Bécsben, Vogler apátnál kezd, aki aztán karmesteri álláshoz juttatja tanítványát Breslauban. Már itt reformátori tevékenységet fejt ki zene és dráma egységes összefoglalása irányában. Általában őt tartják az első modern színházi karmesternek. 1813-ban operakarmesternek kerül Prágába, hol a bemutatók előtt hasznos ismertetéseket közöl az új művekről. Legjelentősebb karmesteri állása Drezdában van. 1824-től kezdődően tüdőbajban szenved, ez is okozza majd halálát.
Már korai műveiből is kitűnik hajlama különös hangszerregiszterek és népi egzotikumok kiaknázása iránt. Drezdában a német opera megszervezését bízták rá. Eszméit az olasz opera egyeduralma miatt csak nagy nehézségek leküzdése árán tudja megvalósítani. Működése mintául szolgált a fiatal Wagnernek. Zeneszerzői hírnevének tetőpontjára Bűvös vadász c. operájának berlini előadása emelte (1821). A népies művel szerzett siker nem elégítette ki, zenedrámai elveit magasabb témakörben is érvényesíteni akarta, így keletkezett a romantika hősi, lovagi oldalát jellemző Euryanthe, melynek cselekménye később döntő hatással volt Wagner Lohengrin-jének megfogalmazására. A Londonból megrendelt Oberon c. operáját betegsége miatt nehezen tudja befejezni.
Weberből hiányzik a lírikus elmélyedés, ő elsősorban a színpadi zene hivatott művésze. Ő az első, aki vezértémák - vezérmotívumok - segítségével legelső mestermintáját alkotja meg dráma és zene programatikusan kialakított egységének, vagyis a romantikus operaforma új ideáljának. A zenekar állandóan a színpadi történés elmélyített lélektani aláfestését végzi a vezérmotívumok segítségével. Nyitányai szimfonikus formába foglalják a dráma lényegét – közvetlen elődjei a wagneri nyitánynak.
Kamarazenéje nem nagyigényű, zongoradarabjai közül legértékesebbek a Perpetuum mobile és a Felhívás keringőre. Hangszeres munkáinak betetőzése az F-moll koncertdarab zongorára és zenekarra.
Franz Schubert (1797. Bécs-1828. Bécs) egy bécsi külvárosi népiskolai tanító fia. Mivel kiemelkedő tehetsége korán megmutatkozott, már 8 éves korától éneket, hegedűt, zongora- és orgonajátékot tanult apjától és Michael Holzertől, a lichtentahli plébániatemplom karnagyától. 1808-ban felvették a bécsi udvari énekkarba és a városi konviktusba, ahol basso-continuot és zeneszerzést tanult. Mutálás után belépett a Szent Anna Tanítóképzőbe. Tanulmányai után 3 évig tanított az elemi iskolában, mígnem Schober nevű barátja segítette abban, hogy életét teljesen a zenének szentelhesse. 1818 és 1824 nyarán zenetanár volt Esterházy gróf magyarországi birtokán, Zselizen.
Alkotásainak középpontjában dalai állnak, mintegy 600 dalt írt. Schubert korában a dal nem a hangversenytermekben, hanem az azonos gondolkodású barátok szűkebb körében talált otthonra. A 18. században a dal, mint zenei műalkotás alig játszott szerepet, Schubert művei révén nyerte el a műalkotás rangját, mert ő valósította meg speciális mondanivalójának kiteljesítését. A schuberti daltípus teljesen új vonása tökéletes formában először a Margit a rokkánál c. Goethe-megzenésítésben tűnik fel: Az önmagában zárt dallam variált strófikus formában jelenik meg. Ábrázoló tehetsége kimeríthetetlen. Komponál szigorúan strófikus formájú dalokat is -Heidenröslein -, és szabadon végigkomponált dalokat. Ha a költemény a kifejezés megváltoztatását követeli, megváltoztatja a strófikus dallamot, és harmóniai eszközöket használ fel annak variálására. Ugyanígy alakítja át a zongorakíséretet egyszerű akkordfelbontásoktól a hangulat megrajzolásáig vagy az egyes szavak értelmének illusztrálásáig.
A dalokhoz közel állnak Schubert zongoradarabjai - moment musicalimpromptu. Zongoraszonátái közül kiemelkedik az a-moll, és a három utolsó, a c-moll-, A-dúr- és B-dúr szonáta. Sok négykezes zongoraművet is írt, s ezek a műfaj legjelentősebb darabjai közé tartoznak.
Kamarazenei művei közül ki kell emelni 3 vonósnégyesét, az a-moll-, d-moll-, ennek egyik tétele a „Halál és a lányka” c. dalra írt variáció-sorozat, és G-dúr vonósnégyest. E műfajba tartoznak még: Esz-dúr zongoratrió, C-dúr vonósötös, F-dúr kvintett (Pisztráng-ötös) és sok egyéb.
Nyolc szimfóniája közül legtöbbször hallhatók: H-moll - befejezetlen szimfóniaVII. C-dúr szimfónia - melyet „isteni hosszúságú” jelzővel illettek - és C-moll - tragikus - szimfónia. Öt miséje közül kiemelkedik az Esz-dúr és Asz-dúr mise. Szövegkezelése helyenként értelmetlen, mert nem tudott latinul.Nevzetes még a Német mise. A színpaddal nem volt szerencsés. Ő lírai természetű, e műfajban viszont drámai alkatra van szükség. Rosamunde és Varázshárfa c. műveinek csak zenéjét szokták játszani. Berté Henrik operett-komponista Schubert zenéiből állította össze Három a kislány c. operettjét. Ez lett operettjei közül a legnépszerűbb.
Robert Schumann (1810. Zwickau-1856. Endenich) munkássága egyenes folytatása Weber és Schubert romantikájának, ám ő továbbhalad. Formái annyira romantikusak, hogy nehéz kielemezni. Nagy súlyt fektet a zongoratechnika fejlesztésére, új zongoratechnika elindítója, Chopin és Liszt is innen indul ki. Ennek fejlesztésébe maga annyira belemélyed, hogy keze megbénul, és le kell mondania zongoraművészi pályafutásáról. Ezután felesége, Wick Klára - kinek apja tanította őt zongorázni - adja elő zongoraműveit.
dal továbbfejlesztése terén nagy érdemei vannak. Dalai nem annyira népdalszerűek, mint Schubertéi. Jobban kiemeli a hangulati elemeket. Dalai a zeneileg művelt közönségnek szólnak. Szereti dalait ciklusokba foglalni. A megzenésített versek vagy egy tárgy köré csoportosulnak, vagy csak hangulatilag rokonok. 8-12 dalt foglal egy ciklusba. A ciklus elején bevezetőzene van, végén pedig hosszú utójáték, melyben még egyszer összefoglalja mondanivalóját. Ilyenek: A költő szerelmeAsszonyszerelem, asszonysorsHoldas éj.
Négy szimfóniát írt. Ezek hasonlók Schubert szimfóniáihoz, ám Schumann viszonylag gyengén hangszerelt, ezért helyenként szürkén hangzanak.
Operája a Genovéva, de ezzel megbukott, mert a drámai műfaj nem felel meg lírikus természetének.
Oratóriuma A rózsa zarándokútja. Szereplői mesealakok, fantasztikus helyzetek alakulnak ki benne. Eredetileg zongorakíséretes volt, csak később hangszerelt hozzá zenekari kíséretet. Versenyművek. A-moll zongoraversenyének zongoraszólama brilliáns, a zenekar ehhez képest gyengébb. Gordonkaversenyt is komponált.
Fontos szerepet töltenek be munkásságában a zongoradarabok. Schumann a kisformákban nagy. Zongoraműveit is ciklusformában egymás mellé fűzi, de többet, mint a dalciklusokban. Zongoraciklusai: KinderszehnenPappillonsKreisleriana. Zongoraműveire jellemző még a betűmisztika iránt való vonzódása. Ilyen zongoradarabjai:Abegg-variációk - Abegg grófnénak ajánlotta -, de ide tartozik a Karnevál c. zongoraciklus is, mert témája Asch csehországi helység nevének - itt udvarolt egy leánynak, de a házasság nem valósult meg - betűiből ered kétféle formában: a-es-c-h, és as-c-h. Ezekből írt sok variációt.
Schumann a megalapítója a zenekritikának. Előtte rendszeres zenekritika, esztétika nem volt. (Matheson már írt zenekritikát, de nem esztétikai alapon.) Külön lapot alapított erre a célra Zeitschrift für Musik címmel. Ennek nagy jelentősége van a zenetudomány kifejlődése szempontjából. Ebben irányították a figyelmet felfedezett tehetségekre (Chopin). A Schumann-féle kritika lényege: belső ellentéteit külön egyéniségekként lépteti fel számos írásában. E három személy, FlorestanEusebius és Raro mester képezik az un. Davidsbündler-t, a Dávid-szövetséget. Ez jó kritikai módszer, mert három módszer, dogmatikus, descriptív és impresszionista alapon bírál.
Dogmatikus. Egyes esztétikai alapok, előre megállapított elvek alapján mond bírálatot egy műről. Lezárt stílusnál ez a jó, mert nem fejlődik tovább. Biztos alapokat ad, de új jelenséggel nem tud mit kezdeni.
Descriptiv. Nem ismert elvek alapján kritizál, hanem a hallott zenéből, előadásból próbál levonni törvényszerűségeket. Ez jó pl. élő zeneszerző esetében. Nem áll oly biztos alapon, de rugalmas.
Impresszionista. A mű kritikusra gyakorolt hatása alapján bírál. Függ a kritikus szeszélyétől, de jó benne, hogy a szubjektív vonások előjönnek.
Schumann e három módszert a Davidsbündlerben egyesíti.

Eddig tart a romantika kezdőszakasza, innen indul ki Chopin, aki folytatja a Weber, Schubert, Brahm éscsi Schumann által elért eredményeket, de már a nemzeti romantika hatása is érvényesül művészetében.
A 19. Század közepéig három vezető zenei nemzet volt: olasz, német, francia. Más nemzetbeliek ezeket utánozták.
A nemzeti zene kialakulása [szerkesztés]
Mihail Ivanovics Glinka (1804-1857) orosz zeneszerző helyesen látta meg, hogy a népdal alapjára kell helyezkedni, ha nemzeti zenét akar létrehozni. „A nép alkot, a szakember feldolgoz”.
Glinka idején orosz népzenetudomány nem volt. Mindent népzenének tartottak, amit falun, városban énekeltek, játszottak. Glinka is ezt hitte. Az eredeti népdal modális hangnemű, a többit a dúr- moll uralja. Az orosz népzenében kiemelkedő szerepet játszanak a bilinák - hősi dalok. Ezek jellege halványan megjelenik Glinkánál. Sokkal erősebb az oroszos intonáció a balalajkaszerűségben. Glinka ezt vitte át a műzenébe pengetés, pizzicato, pengető tremolók formájában.
Jelentkeznek a népi többszólamúság jellegzetességei is, mely nem a funkciórendszer alapján áll, hanem heterophon. Egyik szólam a dallamot, a többi a hozzátartozó variánsokat hozza. Ahol a kettő megegyezik, ott egyszólamúvá válik a zene. Helyenként tercpárhuzamok is vannak a nyugati zene hatására. Az oroszok ezt népi polifóniának nevezik, nemzetközileg ez mégis heterophonnak számít.
Az orosz egyházi zene is hatott Glinkára. A templomokban csak énekkar énekel, és sok bizánci elemet tartalmaz ez a zene. Az ókori zenéből ismert parafonia és izon fejlettebb formában itt is megnyilvánul. Erre rakódtak az orosz népi többszólamúság és a nyugati zene hatásai. E gyökerekre akarta G. zenéjét alapozni. Egyedül neki nem is sikerült, inkább csak a jó szándék nyilvánult meg. Az orosz zenei szokások csak másodlagosak a domináló olasz stílus mellett. Itt-ott bele van téve egy-egy oroszos rész - pl. tárgyválasztás: orosz környezet a színpadon, mialatt olaszos zene szól; olaszos zene közben hirtelen megszólal egy oroszos kórus.
Nevezetesebb művei: Életünket a cárért c.operájának Iván Szuszanyin a főszereplője. A Ruszlán és Ludmilla-ban már erőteljesebben jelennek meg az oroszos elemek. Ennek nyitányában jelentkezik először az egészhangú skála. (Mozart Falusi muzsikusok c. művében is van, de ott csak a hamisság érzékeltetését szolgálja.) E két operája minden további orosz zenei törekvés forrásává vált.
Glinka törekvései nagy hatással voltak az orosz zene fejlődésére. Kialakul az Orosz ötök csoportja, melynek tagjai - Milij Balakirev, Mogyeszt Petrovics Musszorgszkij, Alekszandr Borogyin, Nyikoláj Rimszkij-Korszakov és Cézár Kjui - Glinka elveit magukévá teszik, és kialakítójává válnak az igazi orosz nemzeti zenének. Nem is mindegyikük készült muzsikusnak, csak később lettek zenészek. Autodidakták, tudásukban hiányok mutatkoznak, ám éppen ezért bátrabban újítanak. Sok harmóniai, formai újításuk volt. Az autodidaktikus képzettség hátránya viszont az, ha probléma elé kerülnek, nem tudják mindig a jó megoldást választani. Balakirev és Kjui nem nagyon jelentősek.
Alekszandr Borogyin (1834.-1887.) már sokkal jelentősebb zeneszerző, Liszt is sokra becsülte. Hangversenyeken gyakran szerepel. Két szimfóniát írt, II. szimfóniája már egész közel áll a 20. század zenéjéhez. Nevezetes Igor herceg c. operája, mely orosz népzenei elemek felhasználásával készült, Legjobb és legeredetibb munkája Vázlat egy közép-ázsiai steppéről c, szimfonikus költeménye. Ebben impresszionisztikus színekkel festi egy egzotikus táj hangulatvilágát.
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839. Karevo-1881.Szt.Pétervár) a legeredetibb tehetség. Atyja katonai pályára adja, már 10 éves korában kadétnövendék, később tisztiiskolát végez. Közben zenei tanulmányokat folytat, és 13 éves korában sikert arat egy polkájával. Megismerkedik Borogyinnal és Dargomizszkij körével. Elhatározza, hogy véglegesen a zenének szenteli életét. Ő az egyetlen, aki tiszta népzenét dolgoz fel műveiben. Legnagyobb jelentősége van az orosz opera kialakításában. Glinka álmai itt válnak valóra. Operáiban történelmi tárgyakat dolgoz fel, a miliő orosz. A kórus majdnem főszereplővé válik. A kórus - nép - vágyainak végrehajtója a szólószereplő. A szólószereplő a népből kiváló személy. Operáit népdrámának szokás nevezni. Teljesen megoldja az orosz prozódiát. Dallamai orosz népzenei motívumokat tartalmaznak. A forma is olyan, hogy nem követi az olasz sablonokat, hanem a népzene ismétlődései mintájára egy-egy motívum sokszor ismétlődik. Egészen új harmóniai kapcsolatokszületnek. Ez az orosz népi többszólamúságból és autodidakta mivoltából ered.
Nevezetesebb operái: HovanscsinaBorisz GodunovSzorocsinci vásár. Egyéb művei: Egy kiállítás képei c. zongoradarabja Hartmann festő kiállításának megtekintése során felmerült gondolatait fejezi ki. Formája: séta, képek - rondószerű. (Ravel meghangszerelte zenekarra). Egy éj a kopár hegyen - szimfonikus költemény. Kisebb zongoradarabok, dalok, orosz táncok, pl. a Gopak.
Musszorgszkij zseni, de technikailag képzetlen. Rimszkij-Korzakov hangszerelte műveit.
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844. Tyihvin-1908. Szt.Pétervár) tengerésztiszt volt. Ilyen irányú iskola végzésével párhuzamosan csellózni és zongorázni is tanult. 1871-ben a szentpétervári konzervatórium tanára lett, s ebben az állásában haláláig megmaradt. Ő volt az Ötök csoportjának legképzettebb tagja. Elmélettudós is volt - összhangzattan, hangszereléstan, orosz népdalgyűjtemény. Ő egyike a distancia-elv alkalmazóinak. Saját találmányú skálájában az egész- és félhangok periodikusan következnek egymás után, a hangsornak van nagy- és kisterce is. Tengereken töltött idejének sok benyomása visszatükröződik zenéjében.
Nevezetesebb zenekari művei: Seherezádé - programszvit, Orosz húsvét - nyitány. Színpadi művei: Szaltán cárHópehelySzadkóAranykakas. Kamarazene-művei közül kiemelkedik a Zongora-fúvós- ötös, melyben 4 fúvós hangszer van. Az Ötök csoportja zenekari műveit ő hangszerelte. Kiváló tanár, iskolájából került ki Stravinszkij, Respighi.Utolsó művei helyenként egész modern hangzásúak.
Anatolij Konsztantinovics Ljadov (1855.Szt.Pétervár-1914. Novgorod) - az orosz késő-romantikus iskola jellegzetes képviselője - is megközelíti az impresszionizmust. Zongorakompozícióiban még Schumann és Chopin hatása alatt áll, de két szimfonikus költeményében - Kikimora, Baba-jaga - már egészen Debussy útján halad. Más zenekari művei: táncdarabok, egy szimfónia, és még 4 szimfonikus költemény. Írt kórusokat és orosz népdalfeldolgozásokat is.
Ugyanezek a nemzeti törekvések lassan egész Európában jelentkeztek, így a lengyeleknél is. Eddig is létezett lengyel zene, de az olasz és a német zene függvénye volt. Pl. Carpinski teljesen Mozart nyomán haladt.
A lengyel operaírás terén Stanisłav Moniuszko (1819. Ubiel-1872. Varsó) volt az, aki kb. azt hajtotta végre, amit az oroszoknál Glinka. Legismertebb operája a Halka. Ezen kívül írt még 2 tucat színpadi művet, baletteket, kantátákat, kórus- és zongoraműveket.
Frédéric Chopin (1810. Želazowa Wola-1849. Párizs) a lengyel nemzeti romantika legnagyobb alakja. Apja francia, anyja lengyel. Művészetének központjában a zongora áll. Sajátságos zongoratechnikája van, Schumannra támaszkodik. Eddig ismeretlen effektusok jelentkeznek nála:
  1. A melódia valamelyik középszólamban van;
  2. Keresztállások;
  3. Különleges pedáltechnika;
  4. Virtuóz menetek;
  5. Új ujjrend.
  6. Cifrázatai hasonlóak Lisztéhez, de nála ezek a műről nem választhatók le, bele vannak komponálva a darabba.
Zongoraműveinek címei sok esetben eltérnek eddigi jelentésüktől. Eddig az etűd technikai gyakorlatot jelentett, ő már mély zenei tartalmat ad etüdjeinek, elsősorban a zenei szépségre figyel. Ugyanez vonatkozik perlűd-jeire is, mely eddig csupán előjátékot jelentett, nála önálló zongoradarab, bevezetés jellegű, bevezetés egy új hangulatba. Első szempont az esztétikai szépség. Hangversenyre vannak írva! Nocturne - noktürn - című művei elődje a notturno - éji zene. A chopini nocturne hangversenyterembe való, címe az éjszaka hangulatát akarja kifejezni. Új hangulatfestő stílust alakított ki.
Balladák - 4 balladát írt. Sokáig az volt a nézet, hogy nincs irodalmi vonatkozásuk, pusztán a balladai hangulatot akarja visszaadni zenei nyelven. De a 20. század 40-es éveiben előkerültek Schumann levelei, melyeket Miczkiewich írt, s melyekben utalás van azokra a költeményekre, melyek a balladák megkomponálására inspirálták.
Keringők. A keringő a menüett szerves folytatása (Lully. Haydn, Mozart). A menüettből Ausztriában kialakul a ländler, melynek közvetlen folytatása a keringő. Későbbi legnagyobb mestere Lanner és a Strauss-család. A bécsi keringő 3-tagú formák füzére, a végén az első visszatér. Ez került át Franciaországba, ahol a francia ízlés szerint módosul. Elveszti népi jellegét, inkább szalontánccá válik. Chopin ezt a francia szalonos formáját veszi át, ebből képez műzenei formákat. A keringő egyes zenei részei egymással szoros zenei kapcsolatban vannak. A bécsi formától eltérően nála az első kis forma többször megjelenik - Chopin keringője rondószerű. Sok esetben a 2. és 3. formarész is visszatér.
Mazurkák. Művészetébe lengyel népi anyag vonul be, mely így kapcsolódik önálló zenei törekvéseihez. A lengyel mazurkák 3/4-es üteműek, de nem keringők. Többféle ritmusváltozat fordul elő a mazurkában, a gyakoribbak az alábbi példában láthatók, a hármas számú a cezúrák végén szokásos. Sokáig azt hitték, hogy Chopin mazurkái kizárólag stilizált táncok, nem táncra, hanem hangverseny céljára készültek. Végül a népzenekutatásnak sikerült kimutatnia, hogy a mazurka népi elemek műzenei feldolgozása.
Zenetörténeti példa-11.jpg

Polka. Fontos, hogy megkülönböztessük a polonéztól. Alapszava: pol=fél, alapütése félhang, tehát 2/4-es cseh eredetű tánc.

Krakowiak. Krakkó környékén ismert és táncolt lengyel tánc.

Polonaise - (polonéz) - polák, tehát lengyel tánc, 3/4-es ütemű.

Művei: 3 szonáta, 4 ballada, 12 polonéz, 56 mazurka, 25 prelűd, 19 noktürn, 15 keringő, 4 impromptu, 2 zongoraverseny, stb.